Az
antik mű magyar fordítása és részletes kommentár |
Az
antik forrásban szereplő drágakövek adatbázisos feldolgozása |
84
db színes térkép, a Pliniusnál szereplő drágakő-lelőhelyekről |
A
tanulmány a forrás vallástörténeti,
filozófiai, ásványtani és
tudománytörténeti
vonatkozásaira is kitér |
Részletes
mutatók a drágakövek antik és mai neve szerint |
"Ha
valaki kezébe veszi Gábli Cecília kitűnő
fordítását az ókori író,
Plinius
37. könyvéről és a hozzá fűzött
kommentárokat, akkor egy olyan munkával
találkozik, amelyben a kőfaragás valaha is élt
legnagyobb mestereinek,
az egyiptomiak, a görögök és latinok
szobrászainak a nyersanyagaival ismerkedhet
meg részletesen. Míg a nagy szobrok anyaga
főképpen a márvány (és más
mészkövek),
vagy a még keményebb gránit és rokonai
voltak, az apró gemmák
száz-meg-százféle
finom és ritka kőből készültek. A
térképekre pillantva látható, hogy
míg
ezeknek az antik gemmáknak a lelőhelyei főleg a
mediterrán világ keleti
részén vannak, a kövek nyersanyagát sokszor a
messze Indiából és Iránból,
ritkábban a Kaukázusból és
Ibériából szerezték be. Szobrokhoz
követ nem
volt érdemes távolról szállítani,
apró darabokat csillogó gemmákhoz viszont
igen. Plinius rendkívül széles körű ismeretei
valójában csak ilyen részletes
kommentárok segítségével válnak
számunkra érthetővé. Ékszerészek
éppúgy
okulhatnak a részletes feldolgozásból, mint a
régi korokkal foglalkozó
történészek, és a pusztán csak a finom
ékszereket kedvelők és viselők is
élvezetes olvasmánynak fogják tartani."
Makkay
János
|