GÁBLI CECÍLIA: 
Caius Plinius Secundus Természettudományának 2. könyve. 
(A Kozmosz)

BEVEZETÉS

Az égbolton megfigyelhető égitestek és más természeti jelenségek minden korban ámulatba és gondolkodóba ejtették az emberiséget. Ma már a tudomány és technika fejlődése következtében pontosabb képünk van a világegyetemről, a különféle naprendszerekről, azok keletkezéséről, szerkezetéről, mint néhány száz vagy ezer évvel korábban élt elődeinknek. Ismereteink bővülésével azonban kevesebb titkot rejt az égbolt, ma már térképek segítségével tájékozódunk, nem a csillagos égbolt alapján, és az idő múlását is modern eszközökkel mérjük. Nincs szükségünk mindennapjaink során az ég jeleire, és éjszaka sem vagyunk híján a nappali világosságnak. Jelentését, jelentőségét veszítette számunkra az égbolt és annak tüneményei, megismerésével deszakralizálódott a világegyetem.

Caius Plinius Secundus Természettudományának második könyve a csillagos égbolttal kapcsolatos ókori tudásanyag gyűjteménye. Fontos adatokat szolgáltat az ókori csillagászat, meteorológia, földrajz eredményeire és állapotára vonatkozóan.
Plinius kozmológiájának teljes szövege első ízben jelenik meg magyar fordításban.
A fordítás, a kísérő jegyzetek és tanulmány elkészítésével az volt a célom, hogy minél részletesebb segítséget nyújtsak a pliniusi kozmológia megértéséhez. A szöveg a csillagászati nézeteken és terminusokon túl sok értékes történeti, kultúrtörténeti és vallástörténeti adatot tartalmaz, ezért próbáltam a tanulmányt és a jegyzeteket is ennek megfelelően minden tudományterületet érintve összeállítani. Mivel az ókorban a filozófia, a vallás és a természettudomány valamennyi ága szorosan összefonódott világnézeti-tudományos tudáskomplexumot alkotott, fontosnak tartottam ezeket az összefonódásokat többféle megközelítésben és többféle nézőpontból ábrázolni.

A fordítás kezdetén a csillagászati terminusok minél pontosabb fordítása és a terminológiai rendszer elemzése céljából adatbázist készítettem, ennek segítségével igyekeztem az ókori csillagászati elvek és módszerek minél alaposabb és precízebb fordítását elkészíteni.

Az antik nevek helyesírását illetőleg azt a logikát igyekeztem alkalmazni, hogy a fordításban megtartottam a Plinius által használt (többnyire latinos) formát, és a lábjegyzetben megadtam a görög, és földrajzi nevek esetében a modern alakot. A jegyzetekben és a tanulmányban a görög nevek esetében megtartottam a görögös alakot. Ez alól csak az általánosan elterjedt és használt modern szakterminusok esetében tettem kivételt, mint például oppozíció, konjunkció, apszis, kozmosz (ezek esetében zavaró lett volna az antik alak alkalmazása). Az égitestek neveit a latinos alakban használtam, hiszen ezek a nevek az ókorban egy-egy Istenséget is jelöltek. A tárgymutatóban az összes írásmód megtalálható, a könnyebb kereshetőség kedvéért.
A caputok számozásánál és idézésénél azt a módszert alkalmaztam, hogy a fordításban a "kis caputokat" szögletes zárójellel különböztettem meg a "nagy caputok"-tól, és a caputokra való hivatkozásnál is ezt, vagyis a zárójeles alakot használtam minden esetben.
Remélem, hogy sikerült olyan átfogó elemzést, feldolgozást és jegyzetapparátust mellékelnem a fordítás mellé, amely segíti az olvasót Plinius Természettudományának kozmológiával foglalkozó könyve lehető legteljesebb megértésében. 

Köszönettel tartozom férjemnek, aki nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy e mű létrejöhessen, olyan szeretetteljes, és egyben szellemileg inspiráló légkört teremtve, amelyben nyugodtan és boldogan foglalkozhattam kutatásaimmal.

Gábli Cecília
 

 
 
 
 
B5, 170 oldal, karton kötés
ISBN 963 9632 00 7 Ö
ISBN 963 9632 01 5

A könyv kereskedelmi ára: 2.000 Ft

Több példány vásárlása esetén kedvezmény!

Az ár tartalmazza a postázás költségeit és az ÁFÁ-t.

RENDELÉS

Kezdőlap   |   E-mail küldése   |   Lomart Kiadó
Design by TreGatti  ©  2007